Ahogy zajlik a fák áttelepítése Szentendre más részeire, úgy merül fel egyre több kérdés az üggyel kapcsolatban.
A Dunakorzón álló, 2013 őszén elültetett 44 darab platánfa áthelyezéséről két héttel ezelőtt jelentek meg hírek a Szentendre és Vidékében. A lap akkor arról számolt be, hogy erre azért van szükség, mert a dunai panorámát ez a növényfaj 45 méteres maximális magasságával veszélyeztetni fogja, a fák metszése ráadásul rendkívül munkaigényes és költséges.
A dolog érdekessége, hogy a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület is - akinek három képviselője is van a helyi testületben - csak a sajtóból értesült a lépésről. A TESZ ma megjelent beszámolójában azt írja: mivel nem kaptak semmilyen tájékoztatást, e-mailben keresték fel Verseghi-Nagy Miklós polgármestert, Puhl Antal építészt, a Dunakorzó projekt fő tervezőjét és Andor Anikó tájépítészt, hogy mit tudnak, mi a véleményük a Dunakorzón zajló munkálatokról.
Röviden a lényeg:
- Verseghi-Nagy Miklós polgármester az egyesületnek csak annyit mondott: a fák cseréje nincs összefüggésben a part esetleges átépítésével. Ennek oka, hogy nincs tervezési folyamat a part felújításról. A Dunakorzó fejlesztése előkészítés szintjén sincs még, és ennek a polgármester szerint a jelentős költségek miatt nincs is realitása. Elmondta azt is, hogy Puhl Antallal egyszer volt megbeszélés, ahol szóba kerültek a platánfák is.
- Puhl Antal építész is megerősítette, hogy volt megbeszélés a platánokról, de a szakmai javaslatokat a város vezetésének részéről nem találtak értő fülekre. A tervező kitért egy igen fontos részletre is, amit eddig még sehol nem közölt a városvezetés: a Dunakorzó rekonstrukciójának második ütemét csak részletekben fogják tudni megvalósítani. Évi 50 milliót kívánnak erre szánni, összesen 1,2 milliárdot. Ez alapján kiszámolható, hogy a part tokkal-vonóval kb. 24 év múlva lehet kész, ami valljuk be, irreális. A fák átültetésének pontos okáról nem tud.
- Az önkormányzat kommunikációjában is akadnak gondok. Andor Anikó Ybl-díjas táj- és kertépítész szerint ugyanis komoly valótlanságokat írt a Szentendre és Vidéke a november 23-i cikkében, ezért helyreigazításra kérte a lapot. Andor szerint a fajta választáskor figyelembe vették mind a Dunakorzó sajátosságait, mind a fajta jellemzőit. Az egyesületnek eljuttatott levelében vitatja azt is, hogy szakmaiatlan lett volna az ültetés sűrűsége, ugyanis a 7,5 méteres távolság megfelel a szakma által javasolt 5-8 méteres távolságnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy elmaradt a fák metszése, holott azt már a telepítést követő évben el kellett volna végezni. A korábbi fák helyére kerülő gömbplatánok két éve is szóba kerültek, de végül elvetették, mert formájából adódóan tájidegen, ráadásul jóval érzékenyebb a lisztharmatra, mint a most lecserélt alapfaj.
- A TESZ által megkérdezett szakember szerint a metszéseket még el lehetett volna végezni, szerinte sem indokolt a lépés. A kertészmérnök a csere, és az ahhoz kapcsolódó feladatok teljes költségét 6-8 millió forintra becsüli.
A fentiek alapján tehát nem igazán érthető, hogy mi indokolja a lépést, mely várhatóan nem kevés pénzbe kerül majd a városnak. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy a vártnál több gond lesz az új fákkal, mint a most kiszedett társaikkal.
Az ügy leghamarabb a december 10-i testületi ülésen kerülhet terítékre. További részleteket a Társaság az Élhető Szentendréért cikkében olvashatnak.