A főváros után hamarosan Szentendrén is lesz közösségi kert, miután a képviselők a minap elfogadták az alapításról szóló előterjesztést. Tervek szerint a kertet a Püspökmajori lakótelepen alakítják majd ki.
A Városi Kertek Egyesület Budapesten már négy közösségi kertet alapított, közülük mindegyik sikeresen működik. A kezdeményezések elsősorban a közösségépítésről, a szomszéd közösségek fejlesztéséről, építéséről szólnak, de célja még az elhanyagolt lakótelepi területek szebbé, hasznossá és élhetőbbé tétele is.
Fotó: origo.hu
A közösségi kerthez kapcsolódóan egy 14 hónapig tartó fejlesztési folyamat kezdődik, mely során a kerttagok oktatási programokat kapnak, rendszeres kertgyűléseket tartanak. A szentendrei közösségi kert első bemutatkozó találkozója egy lakossági-tervező fórum lesz február 18-án, 18 órakor a V-8-ban.
A Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület tavaly márciusban már előállt ezzel az ötlettel. Ha minden a tervek szerint alakul, hamarosan meg is valósulhat.
Röviden a közösségi kertekről
A közösségi kertek tulajdonképpen olyan használaton kívüli városi területek, melyeket magánemberek önkéntes közössége vesz gondozásba. A tulajdonos beleegyezésével az elhagyott területeken kertet alakítanak ki, melyen zöldséget, gyümölcsöt, virágokat, fűszernövényeket termesztenek, de előfordul, hogy baromfit és méheket is tartanak. Az itt elvetett növényeket a közösségi kert tagjai többnyire nem eladásra, hanem saját fogyasztásra tartják. A kertészkedés mellett nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre és a városi környezet barátságosabbá tételére.
A kertek segítségével akár a panel lakásokban élők is megismerkedhetnek a kertészkedés fortélyaival, közelebb kerülhetnek a természethez, s az itt élők számára is lehetőséget teremt az önellátás megvalósítására.
Elterjedésük a második világháború idejére nyúlik vissza, mikor főként Angliában, az élelmiszerhiányból fakadóan számos ilyen kert született. Az emberek elhagyatott foghíjtelkeken, városi udvarokon termesztettek haszonnövényeket, hogy segítsen magán az ország. Ezek a Victory Gardenek, vagyis „Győzelmi kertek” aztán Amerikában és Európában is megjelentek. A mai értelemben vett közösségi kertek gyökerei a 60-as évek mozgalmainak köszönhetők, ekkor született meg az olyan „community garden” gondolata, ahol az élelmiszer-termelés mellett a fő cél a közösségépítés, a fogyasztói társadalom elleni tiltakozás volt. Napjainkban nagy számban művelnek ilyen kerteket Kanadában, Európában és Új-Zélandon is.
Az első hazai közösségi kertet megálmodó és létrehozó informális csoport, a FöldKelte 2009-ben a Reclaim The Fields! („Vissza a földekre!”) mozgalom első nemzetközi táborát követően alakult meg. A Reclaim the Fields! mozgalom ötlete 2008-ban született a malmői Európai Társadalmi Fórumon. Olyan emberek vesznek részt benne, akik valós lehetőségként tekintenek a közösségi gazdálkodásra, mind városi, mind pedig vidéki formájában. Céljuk, hogy segítsék földhöz jutni azokat, akik nem kívánják támogatni a globalizált élelmiszer-termelési rendszert, és saját kezükbe vennék az irányítást ételük és környezetük fölött.
Magyarországon az első kertet még 2010-ben hozták létre a főváros III. kerületében, Békásmegyeren, de ezen kívül a város több pontján, így például Kispesten, tavaly június óta pedig már Zuglóban is találkozhatunk közösségi kerttel.
forrás: zöldbolt.hu