Még Dietz Ferenc polgármestersége idején bukkantak az 55 fokos vízre a Pap-sziget közelében.
2010 szeptemberében, vagyis lassan kilenc éve, hogy bejelentették a hírt: termálvizet találtak Szentendrén a Duna mellett. Ennek kapcsán akkor sajtótájékoztatót is tartottak, ezen Szentendre és Visegrád akkori polgármestere, illetve a fúrást végző cég vezérigazgatója és egy magánvállalkozó, a Pap-szigeti kemping tulajdonosa is részt vett.
Az 55 fokos, kénes, záptojásszagú vízre többszöri próbálkozás után, 1835 méter mélységben leltek rá a Sziget utca végén. Az Index akkori beszámolója szerint a fúrásnak még 2010 nyarán álltak neki, de már évekkel korábban, 2007-ben elkezdték a feltárást a kúttól tíz méterre. Akkor azonban beszakadt a kútba a fúrófej, emiatt abba kellett hagyni a munkálatokat.
A fúrás 89 millió forintba került, ezt Szentendre és a termálkút helyének földtulajdonosa fele-fele arányban finanszírozta.
Mészáros János magánvállalkozóval együttműködési megállapodást kötött a város, mert azt tervezték, hogy az általa üzemeltetett Pap-szigeti strandra átviszik a vizet, illetve azért, mert így felértékelődik a tulajdonában lévő kemping területe. A megállapodásban az szerepelt, hogy a kb. 800 liter/perc hozamú kút Szentendre tulajdonába kerül, vagyis a vállalkozó nem kap ingyen a vízből, de vásárolhat belőle.
Balról jobbra Mészáros János a Pap-szigeti kemping tulajdonosa, Bitay Endre a fúrást végző Vikuv Zrt. vezérigazgatója, Dietz Ferenc Szentendre polgármestere és Hadházy Sándor a terület országgyűlési képviselője, Visegrád polgármestere a 2010. szeptember 28-i sajtótájékoztatón.
Fotó: Huszti István / Index
Bitay Endre, a fúrást végző Vikuv Zrt. vezérigazgatója a sajtót akkor arról tájékoztatta, hogy a vízhozam nagy termállétesítményt is elbír, emellett a hőhasznosításra is mód lehet. A hőmérséklet alapján a szentendrei termálvíz a budai karsztrendszerrel egy víztestet alkot - mondta akkor Dr. Hidasi János, aki szakértőként kísérte végig a munkálatokat. A hidrogeológus már az elején arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagymértékű vízkivétel veszélyt jelenthet a budai karsztvízrendszerre, ezért szerinte a hatóságok nem engedélyezik majd, hogy túl sok vizet kivegyenek.
Dietz Ferenc polgármester a helyszínen viszont nagyívű tervekről beszélt.
Ha meglesz az öt csillagos szálloda termálvízzel, akkor majd több időt is tölthetnek itt.
- fogalmazott annak kapcsán, hogy Szentendrére nagyon sokan jönnek, de főleg az átutazó turizmus jellemző, vagyis mindenki csak 4-5 órát tölt a városban. Ennek megoldására álmodtak meg egy szállodát a szigetre, így 2009 végén ki is írták a pályázatot a közterületek bérbevételére, ehhez kapóra jött a közelben talált termálvíz. A nyertes egy arab származású angol befektető Mr. Iny volt, aki állítólag komolyan érdeklődött a környék iránt.
A szigetre áhított szállodáról Vadász György látványterveket is készített, de az önkormányzat leszögezte, hogy még csak vízióról van szó. Az egyre elhanyagoltabb, retro hangulatú strand aztán néhány évvel később bezárt, az ötcsillagos szállodából pedig nem csak Dietz Ferenc idejében, hanem a leköszönése óta eltelt csaknem öt évben sem lett semmi.
Közben pedig nem csak az évek folynak, hanem a Sziget utcánál talált, I. osztályú vízminőségi kategóriába tartozó termálvíz is, gyakorlatilag a semmibe.
Egy vékony csövön folyik ki a termálvíz a Dunától néhány méterre 2019. február 20-án.
Fotó: Szentendre Blogol / Facebook
Ezt többen, több alkalommal jelezték már, 2015-ben a Járókelőn is bejelentették, legutóbb pedig a Szentendre Blogol Facebook-csoportban posztoltak róla fotót. A képen látszik, hogy a kioldódó, lerakodó ásványi anyagok (vélhetően vas, mangán stb.) vörösesbarnára színezték a környéket, a víz pedig beszivárogva a talajba valószínűleg a Dunába is bekerül.
A Pap-szigeten található ingatlanok hasznosítására kiírt tavaly januári pályázati felhívásban szerepel, hogy a termálvíz tervezett napi vízhozama több mint 58 köbméter, éves hozama pedig csaknem 21 ezer köbméter. Ha ezt vesszük alapul, majd beszorozzuk a kútfúrás óta eltelt több mint nyolc évvel, és feltételezzük, hogy a víz azóta folyamatosan ebben a mennyiségben érkezett a csőből, akkor akár 168 ezer köbméter termálvíz veszhetett kárba, anélkül hogy azt bármire felhasználta volna a város. Mindenesetre némi vigaszt jelent, hogy a nemrég megszűnt Music FM stábja még 2012 decemberében csobbant egyet a jó meleg vízben.
A Szentendrei Önkormányzat továbbra is befektetőket keres a Pap-sziget újragondolásához, kérdés, hogy lesz-e ebből valami belátható időn belül. Az imént említett pályázati kiírásból ugyanis kiderül, hogy "a terület fejlesztési lehetőségeit nagymértékben rontja a sziget dél-keleti határán található csápos kút", mert ennek belső és külső védő területe szinte az egész strandot lefedi. A strandot lényegében az ivóvízkút miatt kellett bezárni, de ennek esetleges kiváltása is egy lehetséges megoldás lehet a jövőben.
Elképzelésekből nincs hiány. Tavaly márciusban írtuk meg, hogy az évek óta bezárt strand helyére összesen 3,8 milliárd forintból épülne fel egy komplett vízilabda-akadémia. A jelentős sportberuházásról rendkívüli ülésen döntöttek a képviselők, de az önkormányzat még csak a beruházó, KÓPÉ-SZIGET Vízilabda Akadémia Kft. által összeállított programvázlatra mondott igent, nincsenek ugyanis tervek és építési engedély sem.
Kósz Zoltán, aki a sportegyesület egyik tulajdonosa, egy tavalyi interjúban viszont konkrétumokat is említett. A tervek között szerepel például panorámás termálmedence, több kültéri termálmedence, tanmedence, gyerekmedence játszótérrel, élménycsúszda és több homokos sportpálya is. De épülne a szigeten egy több mint kétezer négyzetméter alapterületű sportközpont is kollégiummal. Mindezt két ütemben valósítanák meg, de az elmúlt lassan egy évben nem derültek ki újabb információk a tervezett beruházás sorsáról.
A termálvíz fakadásának helye "Hévíz kútként" (zöld nyilak közötti zöld szimbólum) a nem hatályos szabályozási terven is szerepel.
Fotó: Szentendre Egységes Szabályozási Terve
A szentendrei termálvíz pedig csak folyik a partra céltalanul, pedig Hadházy Sándor, a térség országgyűlési képviselője, Visegrád akkori polgármestere 2010-ben még azt mondta: saját tapasztalatából tudja, hogy a termálturizmus milyen fontos gazdasági szerepet játszhat egy település életben, és ha a Duna jobb partján lévő települések összefognak a közös cél érdekében, megteremthetik a sikeres „Duna-termál-kanyart”.
