A Kossuth-díjas művész képeiből csütörtökön nyílt tárlat a szentendrei MANK Galériában.
Szakralitás és profanitás egyszerre jellemző Szentandrássy István festményeire. A kiállítás egyszerre emelkedik mennyei magasságba és foglalkozik a hétköznapok világával
– mondta Balog Zoltán romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos a Hajnali kilovaglás Pélivel, Cholival, Hontalannal és Fátyollal a Mindenség felé című tárlat megnyitóján.
A szerda esti megnyitóról a MANK csütörtökön tájékoztatta az MTI-t.
Balog Zoltán megemlítette, hogy Szentandrássy István festette meg tavaly az 1956-os események hőseit Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felkérésére.
Szentandrássy István festőművész (b) Balog Zoltán romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos társaságában Hajnali kilovaglás Pélivel, Cholival, Hontalannal és Fátyollal a Mindenség felé című kiállításának megnyitóján a szentendrei MANK Galériába 2018. augusztus 22-én.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) az elmúlt években nagy sikerrel vonultatta fel a kortárs képzőművészet nagy alakjait. Kiállítást rendezett Deim Pálnak, Balogh Lászlónak és Konok Tamásnak is, a névsor most Szentandrássy Istvánnal folytatódik.
A művész munkái kuriózumnak számítanak a magyar művészet palettáján, személye fontos szimbólummá érett az elmúlt csaknem három évtizedben. Azt a felismerést és folyamatot fémjelzi, amely az autentikus cigány képzőművészetet a kortárs képzőművészet szerves részeként ismeri el
– fogalmazott Tardy-Monár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója. Hozzátette: Szentandrássy István munkái magukban hordozzák a messziről hozott cigány hagyományok és értékek tiszteletét.
Szentandrássy István 1957. augusztus 26-án született Budapesten. Állami gondozottként nőtt fel, szorongásait először versekbe öntötte. Péli Tamást, az első hivatásos cigány festőművészt tartja mesterének, nála találkozott először a cigány kultúrával.
Munkásszállások lakójaként, vándorlásai során életsorsokat, élettörténeteket ismert meg, figyelmét egyre jobban felkeltette a perifériára sodródott emberek fennmaradásért folytatott küzdelme.
A nyolcvanas évekre bontakozott ki Szentandrássy európai, elsősorban az olasz reneszánsz művészetétől inspirált festészete, amelyet a maga módján formált és teremtett újjá. Ekkor ismerkedett meg a modern spanyol líra megújítója, Federico García Lorca költészetével, amely nagy hatást gyakorolt a festő 2002-2003-ban egy év alatt elkészült Cigány románcok című sorozatára, amely a mágikus realizmus és a szürreális fantázia összefonódását mutatja.
A kiállítás szeptember 9-ig látogatható Szentendrén.
MTI
