Bekerültünk az ország 15, legnagyobb népességnövekedést mutató települései és kerületei közé.
Egyre többen költöznek Budapest közvetlen környékére, Magyarország északnyugati és északkeleti végébe, az ország többi része viszont folyamatosan ürül - ez olvasható ki a települési szintű lakossági adatokból. Az ezredforduló óta a demográfiai és a migrációs folyamatok meglehetősen nagy regionális átrendeződést mutatnak.
A Belügyminisztérium minden évben kiadja az előző év végi településszintű lakosságszámokat. A Portfolió összefésülte a 2011 óta rendelkezésre álló adatokat, és ezek alapján rámutattak az agglomeráció jelentős népességnövekedésére.
Megyei szintre összesítve megállapítható, hogy az általános népességfogyás mellett nagyon eltérően alakul az egyes területeken élők száma.
2011 eleje és 2017 vége között Pest megye lakossága 54 ezer fővel nőtt, ezzel kimagaslóan a legnagyobb nyertese a belső migrációs folyamatoknak.
Budapest köré gyűlnek a népek
Bár az ország népessége csökken, települési szinten is találunk olyan településeket, ahol a lakosságszám emelkedik. A legtöbb lakóval gyarapodott három település Dunakeszi, Szigetszentmiklós és Érd. A dobogóra viszont nem került fel Göd, Veresegyház és Gyömrő, pedig ezeken a településeken is már több mint kétezerrel élnek többen.
Egyre többen jönnek Szentendrére is, 2011 és 2018 között 1431 fővel növekedett a lakosságszám. Ezzel ugyan nem kerültünk fel a dobogóra, de ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja, így is benne vagyunk a top 15-ben.
A lakosságszám dinamikus növekedését persze megelőzte az egyre több építkezés, erről szintén a Portfolió írt még januárban. Az agglomerációs települések esetében a kiadott építési engedélyek alakulása ugyanis nem csak az országos, hanem még a budapesti rekordnövekedést is túlszárnyalta.
Csak a szentendrei adatokat nézve is kiugróak a számok. Míg 2015-ben csak 50, 2016-ban már 160 építési engedélyt adtak ki. Ez egy éven belül 171%-os növekedést jelent.
A lakásépítéséket főleg az pörgette fel, hogy 2016 elején a korábbi 27-ről 5 százalékosra csökkent a lakásáfa valamint jelentősen megugrott családi otthonteremtési támogatás (csok) összege. A csok-ot kihasználni igyekvők, pedig hajlandóak voltak kompromisszumot kötni, és a nagyobb városok helyett a környék kisebb, és elérhetőbb telekárú településeit választani otthonteremtési céljaik megvalósítására. Ugyanakkor ez egyben új kihívást is jelenthet az adott településeknek amiatt, hogy az újonnan érkezők a települések infrastruktúráját is jobban igénybe veszik.
