Hatalmas fákkal és földgáttal szegélyezett szentendrei Duna-part – bizonyára még sokak emlékezetében él ez a hangulatos kép. A Dunakorzó arculatát jelentősen meghatározó gát még a 60-as években épült, sokáig megakadályozva, hogy víz alá kerüljön a belváros egy jelentős része. Funkcióját majd fél évszázadig töltötte be hibátlanul, a 2002-es és 2006-os árvizek miatt azonban már annyira meggyengült, hogy csak ideiglenes megerősítésével, jelentős anyagi és időbeli ráfordításokkal lehetett a várost megvédeni.

Szentendre, Dunakorzó 2002. augusztus 17-én, az egyik legnagyobb dunai árvíz idején.

Fotó: Szentendrei Körkép+

Honnan indultunk?

A Vízparti Fejlesztések blog még 2012-ben írta meg, hogy

a 2006-os árvíznél mintegy félmillió homokzsákot kellett felhasználni: ennek összköltség elérte a 120 millió forintot, a lakosság pedig önkéntes alapon mintegy 38 millió forintnyi védekezési munkát végzett térítésmentesen.

Ekkor merült fel igazán az a probléma, hogy a földből épült gátrendszert valamilyen módon meg kellene erősíteni, vagy fel kellene újítani. Közvetlen veszélyben volt ugyanis Szentendre történelmi belvárosa, a korzó és annak környéke, és abban mindenki egyetértett, hogy a város nem vészelne át egy újabb árvizet. Mondhatni, a város a 24. órában volt, mielőbb megoldást kellett találni a helyzetre.

2009-ben 40 millió forintot nyert a város a gát megtervezésére, két évvel később pedig a "Szentendrei árvízvédelmi védmű megerősítése és átalakítása a történelmi óváros védelmének érdekében" című pályázati anyag részesült száz százalékos, 13 milliárd forintnyi támogatásban, vagyis a beruházás egy fillérjébe sem került a városnak.

A két győztes

A véglegesnek tekinthető tervek megszületéséhez egy 2007-ben kiírt tervpályázat is kellett. A "Szentendre Dunakorzó környezetalakítása és a Dunaparti Művelődési Ház épületegyüttes átalakítása" keretében a teljes korzó megújítására várt javaslatokat a szentendrei önkormányzat, a fő elvárás az árvízvédelmi gondok megoldása volt. Első helyen az XYZ Építész Stúdió Kft. (vezető tervező B. Szabó Veronika) és a Puhl Antal Építész Irodája Kft. (vezető tervezők: Puhl Antal és Dajka Péter) pályázata végzett.

Fotó: Puhl Antal Építész Irodája Kft.

Nem sokon múlt

Szentendre a 2012-ben elkezdődött gátépítéssel egy időben pályázott uniós forrásokra a Puhl-féle tervekkel, az elképzelések szerint ezzel vált volna teljessé a korzó felújítása.

 Csakhogy a támogatást egy kormánydöntés értelmében a budai Várkert Bazár nyerte el, 

a szentendrei pályázat pedig a második helyen végzett, így a projekt nem valósulhatott meg a gátépítéssel együtt.

Dunakorzó a Bercsényi utcánál (Galéria: 10 kép)

Fotók: Puhl Antal Építész Irodája Kft.

A Puhl-terv már mobilgáttal számolt. A város így azt már ez alapján is építette meg, gondolva arra, hogy megfelelő pályázati forrás elnyerése esetén megvalósítható legyen a beruházás. Az Építészfórumon elérhető információk alapján a pályamű legnagyobb értékét pont abban látták, hogy

a városrész és a Duna kapcsolatát oly módon alakítja át, hogy a töltés felének visszabontásával vizuálisan kinyitja a parti zónát a folyó felé.

A terv másik érdekessége az volt, hogy a sétány kialakításánál a város felől lefutó utcákat (Péter Pál, Futó, Görög, Bercsényi, Bem utca és Tinódi köz) szépen kifuttatta a vízfelületre, így azokból már láthatóvá válik a csillogó víztükör.

Az XYZ Építész Stúdió Kft. ezzel szemben részben átalakítva és felújítva meghagyta volna a földgátat, a Dunakorzó középső részén lépcsős, nézőtérre hasonlító kialakítást képzeltek el.

Fotók: XYZ Építész Stúdió Kft. / Építészfórum

Azért a víz az úr!

A 2006-os, addigi rekordárvizet követő években nem volt komoly veszélyben a város, a 2010-es koranyári, kisebb árhullámot még sikerült átvészelni. 2013 júniusában azonban minden idők legnagyobb árvize vonult le a Dunán. Mivel az 50 éves gátat addigra már elbontották – és ezzel együtt kivágták az ott álló hatalmas, 60-70 éves fákat is –, így a még el sem készült új árvízvédelmi falat kellett éles helyzetben bevetni. A Magyarországon először alkalmazott mobilfal tökéletesen helyt állt, végül 2013 őszén készült el teljesen, de a hivatalos átadót csak 2014 áprilisában tartották meg.