A kormány szerint a törvény megfelel az európai normáknak, az ellenzék viszont "Fidesz-bíróságról" beszél.
Botrány és hatalmas hangzavar közepette szavazott a parlament szerdán több mint 40 törvényjavaslatról. Az ülés félórás késéssel kezdődött, miután az ellenzék megpróbálta megakadályozni az ülés megnyitását az elnöki pulpitus eltorlaszolásával. A túlóratörvény módosítása ellen tiltakozva ezután folyamatos sípszóval és bekiabálásokkal nehezítették a törvények elfogadását.
A képviselők végül hangos szirénaszó kíséretében, 131 igen és 2 nem szavazattal döntöttek arról, hogy a közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer jöjjön létre a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával.
Zárószavazás a közigazgatási bíróságokról a parlamentben 2018. december 12-én.
A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék - a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására - Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.
A törvény 2020. január 1-jén lép hatályba, a közigazgatási bíróságok ekkor állhatnak fel. Trócsányi László igazságügyi miniszter ígérete szerint a 2019-es év egy átmeneti időszak lesz.
Az Index beszámolója alapján ennek lényege, hogy amíg eddig a rendes bíróságoknál lehetett pert indítani egy vitatott hatósági vagy önkormányzati döntéssel szemben, ezentúl erre egy külön bírósági rendszer lesz.
Itt döntenek majd például adóügyekben, választási ügyekről, építési ügyekben, sztrájkokról, tüntetésekről és a közérdekű adatok kiadásáról is.
Kormány: Minden rendben. Ellenzék: Sötét korszak jön.
Az igazságügyi miniszter által benyújtott javaslatot elsősorban azért érte bírálat, mert itt dőlnek el a politikailag kényes ügyek, emiatt nem mindegy, hogy az ítélkező bírók mennyire függetlenek a kormányzó hatalomtól.
Az ellenzéki pártok azt kritizálták, hogy a jogvédelem szintje alacsonyabb lesz, hiszen egy kormánytól független hatalmi ágat – a közigazgatási bíráskodást – most a végrehajtói hatalom ellenőrzése alá vonnak.
A most megszavazott törvény szerint ugyanis a miniszter dönt végső soron arról, kik kerülnek a közigazgatási bíróságokra.
Trócsányi László az ellenzéki kifogásokra reagálva korábban azt mondta, hogy a jogszabály
tele van garanciákkal, amelyek éppen a miniszter jogosítványait korlátozzák.
Elmondta azt is, hogy kikérte a Velencei Bizottság véleményét, és „nyugodt szívvel" áll a kritika elé, mert széles körű nemzetközi jogi összehasonlítást végeztek a törvényjavaslat megalkotása előtt, és a legjobb gyakorlatok átvételére törekedtek. A törvény parlamenti vitájában az igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: az megfelel az európai normáknak és kiállja a Velencei Bizottság kritikáját. Kijelentette, a közigazgatási bírósági rendszer felállításával a rendszerváltás adósságát rendezik.