Megjelentette 140 pontból álló programját a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület.

A csaknem 50 oldalas Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő programban határozta meg a 2019-2024-es időszak rövid-, közép- és hosszútávú céljait a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület (TESZ). Ebben a többi között gondos és felelős városvezetést, szemléletváltást ígérnek és átláthatóvá tennék az önkormányzat működtetését. Ami a fejlesztéseket illeti, az alapoktól újragondolnák a belváros teljes közlekedését, programot indítanának az ivóvíz- és csatornahálózat ütemezett korszerűsítésére, de lassítanák a lakosságszám növekedését, bevezetnék a városrészi költségvetést és erősítenék a kistérségi együttműködést is.

Fülöp Zsolt, a TESZ polgármesterjelöltje szerint az október 13-i önkormányzati választáson arról kell dönteni, hogy Szentendre a jövőben egy 40 ezer lakosú alvóváros, vagy egy közösségekre épülő valódi összetartó kisváros lesz-e.

Néhány programpont témakörök szerint csoportosítva:

Városvezetés, városműködtetés

• Városrészi költségvetés bevezetése
• Városrészi alközpontok kialakítása
• A kisebb, helyi, városrészi beruházások terveinek véglegesítése közösségi tervezéssel
• A helyi lakosság bevonása az őket közvetlenül  érintő döntésekbe
• A lakók folyamatos, hatékony és célzott tájékoztatása a tervezett felújításokról
• A városi ügyfélszolgálat és a hivatal átlátható működtetése
• A közterületi kamerák működtetésének újragondolása
• "Működő és gyorsreagálású városfenntartói csapat" felállítása
• Ingyenes belvárosi parkolás a Szentendrén súlyadót fizető lakóknak

Közlekedés, infrastruktúra, lakosságszám

• A belváros közlekedésének és közlekedésbiztonságának újragondolása, átfogó utcafelújítási program, a tömeg- és kerékpáros közlekedés fejlesztése
• A 11-es főút forgalomterhelésének enyhítése
• Hév- és Volánbusz-pályaudvar megújítása
• Elektromos kisbuszok, városi iskolabusz rendszer
• A Skanzen biztonságos megközelítése gyalogosan és kerékpárral
• Az elöregedett városi infrastruktúra (víz- és csatornahálózat) ütemezett korszerűsítése
• Azonnali intézkedések a Dunába ömlő szennyvíz megakadályozására
• Hosszútávon a teljes szentendrei Dunapart funkcióinak újragondolása, szakaszos fejlesztése közösségi tervezéssel
• A lakosság növekedést megállító új szabályozás megalkotása
• Iker- és társasház építési folyamat megállítása, lakópark stop
• Pap-sziget rekreációs fejlesztése

Környezetvédelem, "Zöld" Szentendre

• Fenntartható településfejlesztés
• Zöldítési, fásítási program, a védendő természeti, táji és építészeti értékek kataszterének elkészítése
• Ivókutak, csapok telepítése
• Biológiai szúnyoggyérítés
• Esővízgyűjtési program, komposztálási program fejlesztése
• Közintézmények energiahatékonyságának megoldása

Kultúra, közösségek

• Kevesebb, de minőségibb fesztivál a belvárosban, városi rendezvények, közösségi terek a belvároson kívül is
• Városrészi közösségi események, nemzetiségi klubok szervezése, nyugdíjas klubok támogatása
• Művészeti és civil alap létrehozása
• A Ferenczy Múzeum és a helyi iskolák között együttműködés bővítése
• Helytörténeti oktatás erősítése
• Szentendrei Teátrum megújítása
• Közép- és hosszútávon: a Dunaparti Művelődési Ház felújításának folytatása és bővítése, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár teljes körű felújítása
• Helyi vállalkozások támogatása

Helyi nyilvánosság (média)

• Nyilvános, online és televízióban is élőben követhető, visszanézhető és kereshető képviselő-testületi ülések
• A közösségi tulajdonban lévő városi újság (Szentendre és Vidéke), az egyes online és offline, valamint minden város által finanszírozott médium függetlenségének és kiegyensúlyozottságának biztosítása helyi rendeletekben
• Rendszeres városrészi fórumok
• A képviselők, alpolgármesterek és polgármester elérhető vagyonnyilatkozatai visszamenőleg is

Térségi együttműködés

• Szentendre és a környékbeli települések terveinek összehangolása
• Jól működő kistérségi egészségügyi ellátórendszer kialakítása

Ebből finanszíroznák

A TESZ szerint minderre a jelenleg és a továbbiakban is elérhető forrásokból, így például Szentendre adóbevételeiből, a városi intézmények bevételeiből, illetve a hazai és EU-s pályázatokból futná. A plusz forrásokért erősítenék az együttműködést a kormánnyal, a beruházásokat szakaszonként valósítanák meg, új vállalkozásokat is vonzanának a városba, de jelentős szerepet kapnának a 2020-tól elérhető Közép-Magyarországi régiós uniós pályázatok is, és regionális együttműködéseken keresztül is részt venne a város uniós pályázatokon.

Illusztráció - Fotó: Jászai Csaba / MTI